Mi a regeneratív gazdálkodás?
A szén megkötésével lehűthető a bolygó
A 21. században az éghajlatváltozás mérséklésében kulcsfontosságú kérdés, hogy hogyan bánunk a talajainkkal és hogyan termeljük meg a szükséges élelmet.
A regeneratív mezőgazdaság nem egy új találmány, és nem egy divatos szó, amely a bio, fenntartható vagy más gazdálkodási módok helyébe kellene lépjen. A kifejezést az 1980-as évek óta használják, de a regeneratív gyakorlatok igazából már több száz, sőt több ezer évesek.
Ha megismered a rendszert, érteni fogod, hogy a gazdálkodó józan eszén és a földdel való kapcsolatán alapuló gazdálkodásról van itt szó.
2023-ban világszerte 12 millió hektáron gazdálkodnak regeneratív módon. Ez 2050-re 200 millió hektárra nőhet, ami a rendelkezésre álló földterület 30%-át jelentené. Ennek eléréséhez hozzád hasonló gazdákra van szükség: okos, bátor és nyitott gazdákra.
A regeneratív mezőgazdaság a gazdaságod ellenálló képességét és jövedelmezőségét is növelheti, hiszen kevesebb ráfordításra van szükség ugyanakkora, stabil hozamhoz. Az éghajlat és a piacok változásaitól függetlenül is sikeres lehet a működésed.
Ez egy olyan rendszer, amely a talaj egészségének hat alapelvén (lásd alább) és a négy ökoszisztéma-folyamaton (energiaciklus, vízciklus, ásványianyag-ciklus és közösségi dinamika) alapul.
A talaj egészségének hat alapelve:
